Ajánlatkérés csupán 5 perc, és mi kiválasztjuk az Önnek legmegfelelőbb alkatrészt
	Vevőkártya kedvezmények		Garanciáink Biztonság!

Mi a különbség a szabálysértés és az objektív felelősség között?

Amióta bevezetésre került a közigazgatási bírság, azóta vannak nagyon nagy keveredések a fejekben, amelyet azzal is tetéztek, hogy a közigazgatási bírság hatályba lépését követően több szabály megsértése is az objektív felelősség hatálya alá esik. Sajnos mára annyira sikerült hatalmas kavarodásokat okozni a fejekben, hogy ember legyen a talpán, akik el tudja dönteni, hogy mely szabályok megsértése esik az objektív felelősség hatálya alá, és melyik szabálysértési eljárásba.

Mi a legfőbb különbség a két eljárás között?

Természetesen számos különbség van, de talán a legfontosabb az az, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a közigazgatási bírságnál a felelősség objektív. (A közigazgatási bírság jogszabályai*). Ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak lentebb a **-nál leírt feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól. (Közigazgatási bírságok köre és mértéke >>>, jogosulatlan úthasználat bírságai >>>)

A szabálysértési eljárás teljesen más. Itt ugyanis jelentősége van az elkövető kilétének, vagyis az eljárás alá vont személynek, ugyanis eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárás folyik. (Szabálysértési bírságok köre és mértéke >>>)

De miért fontos ez?

Vegyünk egy konkrét példát: tegyük fel, hogy valaki (vagy annak hozzátartozója) a gépkocsijával úgy áll meg az úttest szélén, hogy a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad (KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pont). Egy arra járó közterület felügyelő feljelenti az ilyen módon várakozó járművet (rendszám alapján), amely feljelentésben foglaltatik helyszín, a gépkocsi rendszáma, fényképek, amely feljelentést megküld a rendőrségre további eljárás (szabálysértési) lefolytatása végett.
A rendőrség mit fog tenni? Kiküld a gépkocsi rendszáma alapján a tulajdonosnak, hogy az adott autóval szabálytalanul várakoztak, amely alapján szabálysértési eljárást kívánnak kezdeményezni a gépkocsit vezető ellen, és nyilatkozzon, hogy ki vezette a járművet. A kiküldött nyilatkozatban rengeteg jogszabályi figyelmeztetés olvasható – amelyek a szabálysértési törvényre hivatkozik -, de egy közülük nagyon-nagyon fontos lehet: önmagára, vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni. A rendőrség által kiküldött nyilatkozaton nyilatkozni kell, hogy ki vezette a járművet, amelyhez elegendő annyit írni (vegyük a példabeli esetet), hogy az említett időpontban, és helyen tartózkodó gépkocsimat hozzátartozó vezette, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni, jelen nyilatkozatommal eleget tettem az adatszolgáltatási kötelezettségemnek. Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Természetesen megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni, a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá.

Tehát mi a fentiekből a tanulság?

Ha levelet kapunk a hatóságtól, azt mindig nagyon figyelmesen olvassuk el, ugyanis nem mindegy, hogy a Ket.-re hivatkozik, avagy a szabálysértési törvényre. De ***

*  A közigazgatási bírságra, vagyis az objektív felelősség eljárási szabályaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az irányadó, vagyis ezen eljárási szabályok alapján kell lefolytatni az eljárást. Az eljárási szabályok mellé kapcsolódnak még egyéb jogszabályok, amelyek a közigazgatási bírsággal foglalkoznak, úgy mint az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint a 410/2007. Kormányrendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről. A szabálysértési eljárással pedig az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről, valamint a 218/1999. Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről, és néhány szabálysértés esetében a helyi önkormányzati rendelet is foglalkozik (foglalkozhat).

** Az objektív felelősség alóli mentesülést az 1988. évi I. törvény 21/A. §-a tartalmazza, amely szerint, az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt. Ha nem, akkor pedig ki kell fizetnie a bírságot az üzembentartónak/tulajdonosnak.

** A szabálysértésnél a pénzbírság mindig a duplája a helyszíni bírságnak. Helyszíni bírságot nem lehet közmunkával kiváltani. Például, ha mozgáskorlátozott helyen állsz meg és a közterület felügyelet megbüntet, az 50.000.- Ft. De ha nem fizetet be a csekket 30 napon belül, a kiküldött pénzbírság 100.000.- Ft lesz, amit kiválthatsz 20 nap közmunkával, vagy börtönnel… persze, ha azt nyilatkozod, hogy nem tanúskodsz, megúszod az egészet. Természetesen nem akarlak arra buzdítani, hogy ilyen helyen parkolj, mert az nagy bunkóság, de előfordulhat, hogy nem veszel észre egy táblát, vagy felfestést.

Ha viszont olyan autóval követünk el szabálysértést, aminél útnyilvántartást vezetünk, ergo leellenőrizhető a sofőr, akkor nem úszhatjuk meg. Viszont választhatunk: kifizetjük a bírságot, ledolgozzuk közmunkával vagy leüljük (5000.- Ft/nap).
A közmunkáról is érdemes informálódni. Röviden: jellemzően szabálysértés esetén választhatjuk, de – nem vagy köteles bármilyen munkát elvállalni (orvosi munka alkalmassági vizsgálat is kell – a te költséged 3500-4000.- Ft), - csak szabadidődben kell dolgoznod, nem mehet a munkád rovására, - max. 1-1 óra utazással járhat az oda-vissza munkába jutás. Közmunkáról hivatalosan >>>                                                                                                                                                                                                                                                                                  Forrás részletek: JogiQ

Autófelszerelési webáruház